Nagyjából tíz százalékponttal marad el a nyugati értékektől Magyarország régiójában a bérhányad, vagyis az a rész, amit a megtermelt jövedelemből a bérek tesznek ki. Szakértők éppen ezért úgy vélik, hazánk felzárkózásához szükség van a keresetek további emelkedésére.

Regős Gábor közgazdász az M1 Summa című műsorában kifejtette, a várható piaci folyamatoknak és a korábbi kormányzati intézkedéseknek köszönhetően nem valószínű, hogy visszaesne a bérek növekedése.

Mint fogalmazott: ha megnézzük az egyes tényezőket, láthatjuk, hogy a munkaerőhiány várhatóan fennmarad. Amíg a világgazdaság és a magyar gazdaság jól működik, addig ez nem változik, tehát továbbra is felfelé hajtja majd a béreket – fogalmazott a közgazdász.

Várhatóan a minimálbér és a bérminimum is növekszik majd, illetve a szociális hozzájárulási adó is csökken. Ugyanakkor itt a mértékeket még nem ismerjük, hiszen nem tudjuk, hogy például jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum mennyivel emelkedik – tette hozzá Regős Gábor. Kiemelte: nem tudjuk, hogy a szociális hozzájárulási adó várhatóan két százalékpontos csökkenése januártól vagy júliustól lép életbe, hiszen a hatéves bérmegállapodás értelmében a július szerepelt, de a január is esélyes.

Elérhető emelkedés

A 2016 novemberében kötött hatéves bérmegállapodás értelmében 2016 és 2018 között 27-ról 19,5 százalékra mérséklődött a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke. A teher 2019-től 4 alkalommal minden évben további 2 százalékkal csökkenhet, ha megvalósul az évi 6 százalékos reálbér-emelkedés. Ezt az emelkedést Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza, elemzője elérhetőnek tartja.

Úgy fogalmazott: az infláció tekintetében nagyjából három százalékkal számolhatunk hosszú távon, ami azt jelenti, hogyha nagyjából fenn tudjuk tartani a mostani dinamikát a munkaerőpiacon, akkor elérhető lehet ez a 6-7 százalékos kitűzött reálbér-növekedés, amit a bérmegállapodás, ha úgy tetszik, előír azért, hogy csökkenjen a szociális hozzájárulási adó – fejtette ki a vezető közgazdász.

Korlátoknak ütközhetünk

Szakértők szerint a kereseteket az is növeli, hogy folyamatosan csökken a közfoglalkoztatottak száma. Egyre többen lépnek át ugyanis az elsődleges munkaerőpiacra, a versenypiaci bérek pedig jóval magasabbak. Regős Gábor ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a keresetek növekedésének lehetnek korlátai is.

A bérnövekedést hosszútávon, vagy hosszabb távon korlátozhatja az, hogy a vállalkozások tűrőképessége, fizetőképessége mekkora – fejtette ki a szakértő.

Megfelelő stabilitással tovább emelkedhetnek a hazai bérek
 

 

Válság esetén csökken a kereslet

Virovácz Péter hozzáteszi, hogy a keresetek emelkedése a nemzetközi gazdasági környezettől is nagyban függ. Éppen ezért fontos a világgazdaság stabilitása – hangsúlyozta az ING vezető elemzője.

Véleménye szerint, ha beüt egy válság akár külföldön, akár Magyarországon, akkor csökken a kereslet, főleg egy olyan exportorientált országnak, mint amilyen Magyarország. Számunkra ez különösen fontos, hogy miként alakul a régió, az Európai Unió növekedése, hiszen ezek mind-mind befolyásolhatják a hazai munkaerőpiacot is.

A piaci várakozások szerint 2018 hátralévő részében a nettó átlagfizetések továbbra is 11-12 százalékkal, míg a reálbérek 9 százalékkal nőhetnek éves szinten.