Információnk arról szólt, hogy a volt Fűrész üzem területén pozitív változások várhatók. Gondoltuk, a legautentikusabb emberrel kell erről beszélnünk, ezért megkerestük Steiner Andrást, aki a megszűnő és megszűnt üzem képviseletét annak lezárásáig még ellátta.
Mint Andrástól megtudtuk, valóban várható, hogy „csipke Rózsika álmából” feléled a volt régi nagy múltra visszatekintő üzem.
A fűrészüzem Barcs életében egy emblematikus, nagy múltra visszatekintő üzem volt. Fontos tudnunk barcsiaknak és másoknak is az országban, hogy 1878-ban! egy párizsi cég épít Barcson magának fűrészüzemet., a vízíút és a szárazföldi utak találkozásánál.

A franciák távozása után belépett egy német cég, amely 1912 után Nasici Tanningyár és Gőzfűrész RT. Néven működött tovább, s 150-200 főt foglalkoztatott. Ez óriási létszámot jelentett a foglalkoztatásban. 1948-tól a gyár a Magyar Állam tulajdonába került. 1953-tól a gyár irányítását kiemelkedő személyiség, vezetőként Szabó János (+) látta el 1979-ig.1960-as években indult be a gyár virágzása. A leg ígéretesebb korszaka 1972-ben kezdődött, amikor külföldi gépsorral beindult a panelparketta gyártása, exportra. A város életében alapvetően meghatározó volt több száz fő foglalkoztatással. Lényeges szempont volt, hogy 100 -120 fő alacsonyan képzett munkást is foglalkoztatott a gyár.1970-től összevonták a SEFAG-gal, s ettől a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Gyáregysége lett, hasonlóan a Csurgóihoz.1994-ben sor került a gyár privatizációjára. és a magánvállalkozás neve Dráva Parkett Kft. lett.Később a gyár folyamatosan elsorvadt, leépült és végül 2002 őszén leállt. 2005-re felszámolásra került a Kft.

Mint mondta, ő tanácsadóként menedzseli az üzem újraindítását. Valóban befektetők látnak fantáziát, abban, hogy az üzemet újraindítsák. Egyelőre fűrészárut termel majd az üzem. A rentabilitástól és a piaci lehetőségektől függően később faipari félkész termékeket gyártana az üzem. Jelenleg géptelepítés és a szakemberek szervezése folyik a fokozatos indulásnak megfelelően.

Az újraindítás realizálásáról a fokozatos előrehaladásnak megfelelően tudunk részletesebb tájékoztatást adni.
Az előző rövid életút felvillantásából látszik, hogy milyen nagy jelentősége lenne, ha a fűrészüzem – ahogy a barcsiak ismerik - ismét beindulna, és részbeni megoldást hozna a jelenlegi magas munkanélküliség enyhítésében.
„Régi dicsőség, hol késel az éji homályban?” 

Pethes Róbert